Ünnepeink

AZ ÜNNEPEKRŐL ÁLTALÁBAN

A Waldorf óvodák és iskolák ünnepei a keresztény ünnepekből, hagyományokból táplálkoznak, illetve a természet nagy változásaihoz igazodnak. A gyerekek életére – a napi és a heti ritmus mellett – az éves ritmus is nagy hatással van: az óvodában mintegy ünneptől ünnepig élnek, ahol az ünnepre való készülődés időszaka legalább olyan fontos, mint maga az ünnep – hiszen tudjuk, hogy az elért cél a hozzá vezető úttól lesz igazán értékes. Az éppen aktuális ünnepet szimbolizáló képek, színek, anyagok, tárgyak megjelennek az óvoda központi helyén álló évszakasztalon, a gyerekek játékaiban, körtáncaiban, meséiben – segítve az ünnep mind teljesebb átélését.

A betakarítás ünnep

Az ősz megérkeztével eljön a betakarítás, a télire való gyűjtögetés, raktározás, befőzés időszaka is. Szeptemberben, amikor dúskálhatunk a természet ajándékaiban – nap mint nap köszönetet mondunk a Föld gazdagságáért, a Nap éltető melegéért, az életet adó Esőért, a Világ sokszínűségéért. Asztalunkon sorakoznak az ősz kincsei: gyümölcsök, színes falevelek, termések: gesztenye, makk, csipkebogyó s az erdő ezer más adománya, amit a kirándulásokon gyűjtögethetünk.

Szent Mihály-nap

Szeptember 29-én, Mihály napkor, amikor a Nap a Mérleg jegyébe ér, és már érezhetően rövidülnek a nappalok, a mi lelkünkben is megütközik egymással a fény és a sötétség, a jó és a rossz. Az óvodában ezt az évszakasztalon álló mérleg szimbolizálja: egyik serpenyőjében egy nagy fekete kővel, amit a gyerekek a másik serpenyőbe gyűjtött fehér kavicsokkal ellensúlyoznak. Bekerül az óvoda falai közé a learatott gabona, amit az óvónők a gyerekekkel közösen dolgoznak fel: a magokat kicsépelik, megtisztítják, a gabonaszemek egy részéből Mihály-napi cipó sül majd, másik részét kis zsákocskákba gyűjtik (ezt majd az ünnep után hazaviszik, és húsvétig őrizgetik, amikor újra a földbe kerülnek a magok…), a szalmát későbbi munkákhoz elrakják.
Ahogy a természetben, úgy a gyerekekben is viharok dúlnak, küzdenek a bennük lakó sárkánnyal – az ünnepen pedig papírsárkányokat eregetnek, megtapasztalva a szél erejét, és saját győzelmüket a szél felett. Újra és újra próbára teszik bátorságukat, kitartásukat, ügyességüket – s a kiállt próbák jutalmául az ünnepre mindannyian lovaggá lesznek.

Szent Márton-nap

A Márton időszakban megjelenik egyrészről a legendákból ismert Márton lovag alakja, aki – mindannyiunknak példát adva önzetlenségből – megfelezte köpenyét a földön fagyoskodó koldussal. Az ünnepkör másik fontos “szereplői” a törpék, akik a hideg elől visszahúzódva a gyökerek közé, föld alatti birodalmukban folytatják szüntelen kopácsolásukat. Ebben az időben az óvodát és környékét is benépesítik a törpék, apró zugokból bújnak elő, a gyerekek az udvaron manóvárat készítenek számukra – az ünnepre pedig meseszép papírlámpásokat festenek, töklámpásokat faragnak. Az ünnep estéjén a családokkal cipót sütünk szabad tűz felett, amit megosztunk egymással, és manócskákat keresünk a sötétben a lámpásainkkal.

Advent

A karácsonyt megelőző négy hét a várakozás, a felkészülés, az elcsendesedés időszaka. Az idő múlását, az ünnep közeledtét jelzik az adventi koszorún sorban fellobbanó gyertyák, vagy az “angyalposta” üzenetei. A gyerekekkel adventi tálaikon munkálkodunk: az ásványvilág (kövek), a növényvilág (moha, termések), az állatok (csigaház, gyapjúállatkák), végül az ember alakja jelenik meg a kis cseréptálakban. Méhviaszból gyertyát mártunk, mely az adventi tálakba kerül majd. Minden évben nagy örömet okoz a betlehemi pásztorjáték, ahol mindenki belebújhat az ünnep szereplőinek bőrébe: egyik nap megtapasztaljuk az angyal-létet, máskor Mária vagy éppen valamelyik pásztor kel életre bennünk. Az évszakasztalon Mária lépeget napról napra, lábai nyomát aranycsillagok jelzik – míg az ünnepre benépesül birodalma, és megérkezik a jászolhoz.
Az adventi időszak csúcspontját az óvodában az “adventi spiráljárás” jelenti – a csoportszoba közepén fenyőágakból elkészített spirál fogadja a belépőket. A középpontjában égő gyertyánál mindannyian meggyújtjuk saját kis fényünket – egy almába állított gyertyát -, amit a spirál vonalán elhelyezett aranycsillagok helyére teszünk. Ahogy egyre többen járjuk végig a magunk útját, úgy lobog egyre több lángocska a teremben – s leszünk tanúi a Fény születésének.

Szent Miklós

December 6-án maga Szent Miklós érkezik a gyerekekhez: kék csillagpalástban, fején püspöki süveggel, botján arany spirállal. Nagy utat tett meg, hogy Mária születendő gyermekének takarójához elvigye a még hiányzó szeretetet, melyet a gyermekek szívében talál meg. Jóságukat aranydióval köszöni meg, mindenféle jóval megrakott zsákját pedig az óvodában “felejti”, amit távozása után nagy örömmel bontogatunk.

Háromkirályok, vízkereszt

A Vízkereszttel veszi kezdetét a farsangi időszak.
Az új naptári év a vízkereszttel indul, a napkeleti bölcsek megérkeznek ajándékaikkal a betlehemi jászolhoz. E napon emlékezünk meg a napkeleti királyokról: Menyhértről, Boldizsárról és Gáspárról. Csillagjóslásban járatos bölcsek voltak ők, akiket Máté említ evangéliumában. Nem tudni, milyen nemzetiségbe tartoztak, és az se biztos, hogy hárman voltak, csupán az ajándékaik számából következtet erre a szöveg egyik elemzője.Nagyon valószínű azonban, hogy az akkoriban ismert három kontinensre (Európa, Afrika, Ázsia) utalnak, amit az is alátámaszt, hogy az ábrázolásokon a későbbiekben egyikük szerecsenné lett. Ebben az időszakban a télre is odafigyelünk, és megpróbálunk minden a tél adta lehetőséget kihasználni a gyermekekkel, így közelítve a természethez

Farsang

A Waldorf-óvoda farsangja mentes a szélsőségektől: a jelmezek inkább jelzésértékűek (hiszen a 3-7 éves gyerekek átváltozásához nincs szükség álarcra, álruhára), a hangsúly a közös mulatságon, a közös játékon van. Minden évben egy-egy téma köré csoportosul az ünneplés – hol vásári forgataggá, hol az elemi lények birodalmává, hol mesterségek utcájává változik a csoportszoba.

Waldorf Óvoda Iskola farsang
Húsvét

A Waldorf-óvodákban rendszeresen megünneplik a Húsvétot. Általánosan elterjedt a Húsvéti Bazár megtartása, közös tojásfestéssel, illetőleg egyéb dolgok(pl: tojástartó, horgolt vagy varrott nyuszi stb.) készítésével. Érdekes megnéznünk ennek az ünnepnek a hátterét is, a hozzá kapcsolódó népszokásokkal egyetemben, hátha valaki ezáltal jut új ötletekhez.

Húsvétkor ér véget a negyvennapos böjt, ekkor emlékezünk meg a Messiás megfeszíttetéséről és a természet újjáéledéséről. Ekként fonódik egybe a vallási és a természeti rituálé. A húsvéti tojás szintén többféle jelentéssel bír. Mi, keresztények, úgy tartjuk, a tojás piros színe Jézus kiontott vérére utal.

S hogy miért a nyuszi hozza a tojásokat? Ez a szokás némethonból indult el hódító útjára, s kialakulására többféle magyarázat létezik. Talán a legvalószínűbb pusztán a nyúl szaporaságát említi, amivel méltán kivívhatta termékenységi szimbólummá avanzsálódását.

Mennybemenetel

A Húsvétot követő 40 napos időszakban maga a természet is ünneplőbe öltözik: nap mint nap több virág bújik elő a fű közül, a fák virágruhát öltenek, a kék égen felhők úsznak a ragyogó napfényben – mi pedig egyre több időt töltünk a szabadban, rácsodálkozva a legapróbb csodákra is, legyen az akár az első katicabogár, egy nyújtózkodó csiga, vagy a hernyóból születő színpompás pillangó. Az udvaron szappanbuborékot fújunk, és útjára bocsátjuk a pitypang bóbitáit – mintegy üdvözletet küldve az égieknek.

Pünkösd

“Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele”

Így írt Balassi Bálint erről az ünnepről, és minden túlzás nélkül állíthatom, ez a három sor magában foglal mindent, amit fontos tudni róla. Persze, azért vessünk rá egy közelebbi pillantást. Pünkösd napján egy egész napos kirándulásra szoktunk menni az iskolásokkal, családokkal együtt egy szép erdőbe.

János időszak, Nyárzáró

A Nap egyre magasabbra hág az égen, minden megtelik meleggel és napfénnyel, hogy aztán János-napkor, a nyári napéjegyenlőség idején egy pillanatra megtorpanjunk, megsejtve valamit az év újabb fordulásának titkából. A János időszak az óvodai nyárünnepben csúcsosodik ki: illatozó virágokból készített rózsakapun át lépünk az ünnepi udvarra, ahol először megnézzük az óvónéni, és óvóbácsi bábjátékát, majd tarka virágkoszorú kerül a fejünkre – és megkezdődhet a felszabadult játék. A szülők már elvarázsolták az udvart: különféle játékterepeket hoztak létre, ahol kipróbálhatjuk ügyességünket. Cseresznyét horgászunk, kincseket keresünk a homokvárban, célba dobunk, leesszük a sütiket a faágakról – és táncolunk, énekelünk, belefeledkezünk a nyárba.