AZ ÜNNEPEKRŐL ÁLTALÁBAN
A Waldorf óvodák és iskolák ünnepei a keresztény ünnepekből, hagyományokból
táplálkoznak, illetve a természet nagy változásaihoz igazodnak. A gyerekek
életére – a napi és a heti ritmus mellett – az éves ritmus is nagy hatással van: az
óvodában mintegy ünneptől ünnepig élünk, ahol az ünnepre való készülődés
időszaka legalább olyan fontos, mint maga az ünnep – hiszen tudjuk, hogy az
elért cél a hozzá vezető úttól lesz igazán értékes. Az éppen aktuális ünnepet
szimbolizáló képek, színek, anyagok, tárgyak megjelennek az óvoda központi
helyén álló évszakasztalon, a gyerekek játékaiban, körtáncaiban, meséiben –
segítve az ünnep mind teljesebb átélését.
A BETAKARÍTÁS ÜNNEP
Az ősz megérkeztével eljön a betakarítás, a télire való gyűjtögetés, raktározás,
befőzés időszaka is. Szeptemberben, amikor dúskálhatunk a természet
ajándékaiban – nap mint nap köszönetet mondunk a Föld gazdagságáért, a Nap
éltető melegéért, az életet adó Esőért, a Világ sokszínűségéért. Asztalunkon
sorakoznak az ősz kincsei: gyümölcsök, színes falevelek, termések: gesztenye,
makk, csipkebogyó s az erdő ezer más adománya, amit a kirándulásokon
gyűjtögethetünk. A termények feldolgozása által tapasztalhatják meg a gyerekek
azokat a folyamatokat, amik által egy terményből étel vagy ruha, esetleg játék
lesz. Ilyen munkák a gyapjú feldolgozás, lekvárfőzés, aszalás stb. Ezekben a
munkákban a gyerekek aktívan részt vehetnek.
SZENT MIHÁLY-NAP
Szeptember 29-én, Mihály napkor, amikor a Nap a Mérleg jegyébe ér, és már
érezhetően rövidülnek a nappalok, a mi lelkünkben is megütközik egymással a
fény és a sötétség, a jó és a rossz. Az óvodában ezt az évszakasztalon álló mérleg
szimbolizálja: egyik serpenyőjében egy nagy fekete kővel, amit a gyerekek a
másik serpenyőbe gyűjtött fehér kavicsokkal ellensúlyoznak. Bekerül az óvoda
falai közé a learatott gabona, amit az óvónők a gyerekekkel közösen dolgoznak
fel: a magokat kicsépelik, megtisztítják, a gabonaszemek egy részéből Mihály-
napi cipó sül majd, másik részét kis zsákocskákba gyűjtik (ezt majd az ünnep után
hazaviszik, és húsvétig őrizgetik, amikor újra a földbe kerülnek a magok…), a
szalmát későbbi munkákhoz elrakjuk.
Ahogy a természetben, úgy a gyerekekben is viharok dúlnak, küzdenek a bennük
lakó sárkánnyal. Újra és újra próbára teszik bátorságukat, kitartásukat,
ügyességüket – s a kiállt próbák jutalmául az ünnepre mindannyian lovaggá
lesznek.
SZENT MÁRTON-NAP
A Márton időszakban megjelenik egyrészről a legendákból ismert Márton lovag
alakja, aki – mindannyiunknak példát adva önzetlenségből – megfelezte köpenyét
a földön fagyoskodó koldussal. Ebben az időszakban a manók, törpék kerülnek a
látókörbe, akik a gyökerek között, föld alatti birodalmukban végzik áldásos
tevékenységüket. A gyerekek az udvaron manóházakat készítenek számukra – az
ünnepre pedig meseszép papírlámpásokat festenek, készítenek. Az ünnep
estéjén a családokkal cipót sütünk szabad tűz felett, amit megosztunk egymással.
ADVENT
A karácsonyt megelőző négy hét a várakozás, a felkészülés, az elcsendesedés
időszaka. Az idő múlását, az ünnep közeledtét jelzik az adventi koszorún sorban
fellobbanó gyertyák, vagy az “angyalposta” üzenetei. A gyerekekkel adventi
tálaikon munkálkodunk: az ásványvilág (kövek), a növényvilág (moha, termések),
az állatok (csigaház, gyapjúállatkák), végül az ember alakja jelenik meg a kis
cseréptálakban. Méhviaszból gyertyát mártunk, mely az adventi tálakba kerül
majd. Minden évben nagy örömet okoz a betlehemi pásztorjáték, ahol mindenki
belebújhat az ünnep szereplőinek bőrébe: egyik nap megtapasztaljuk az angyal-
létet, máskor Mária vagy éppen valamelyik pásztor kel életre bennünk. Az
évszakasztalon Mária lépeget napról napra, lábai nyomát aranycsillagok jelzik –
míg az ünnepre benépesül birodalma, és megérkezik a jászolhoz.
Az adventi időszak csúcspontját az óvodában az “adventi spiráljárás” jelenti, mely
által leszünk tanúi a Fény születésének.
SZENT MIKLÓS
December 6-án maga Szent Miklós érkezik a gyerekekhez: kék csillagpalástban,
fején püspöki süveggel. Jóságukat aranydióval köszöni meg, mindenféle jóval
megrakott zsákját pedig az óvodában “felejti”, amit távozása után nagy örömmel
bontogatunk.
HÁROMKIRÁLYOK, VÍZKERESZT
A Vízkereszttel veszi kezdetét a farsangi időszak.
Az új naptári év a vízkereszttel indul, a napkeleti bölcsek megérkeznek
ajándékaikkal a betlehemi jászolhoz. E napon emlékezünk meg a napkeleti
királyokról: Menyhértről, Boldizsárról és Gáspárról. Bölcsek voltak ők, akiket
Máté említ evangéliumában. Az óvodában a Háromkirályok történetét jelenítjük
meg. Ebben az időszakban a télre is odafigyelünk, és megpróbálunk minden a tél
adta lehetőséget kihasználni a gyermekekkel, így közelítve a természethez.
FARSANG
A Waldorf-óvoda farsangja mentes a szélsőségektől: a jelmezek inkább
jelzésértékűek (hiszen a 3-7 éves gyerekek átváltozásához nincs szükség álarcra,
álruhára), a hangsúly a közös mulatságon, a közös játékon van. Minden évben
egy-egy téma köré csoportosul az ünneplés – hol vásári forgataggá, hol az elemi
lények birodalmává, hol mesterségek utcájává változik a csoportszoba.
HÚSVÉT
A Waldorf-óvodákban rendszeresen megünneplik a Húsvétot.
Húsvétkor ér véget a negyvennapos böjt, ekkor emlékezünk a természet
újjáéledéséről. Az ünnep alapját a néphagyomány adja, tojást festünk, tojást
keresünk, kalácsot sütünk, locsolkodunk.
MENNYBEMENETEL
A Húsvétot követő 40 napos időszakban maga a természet is ünneplőbe öltözik,
mi pedig egyre több időt töltünk a szabadban. Az óvoda újra kerti ovi létben él,
kiköltözik a kertbe. A Mennybemenetel ünnepén buborékfújót készítünk, felhőt
nézegetünk és selyemkendőt reptetünk. Ilyenkor mintha az ember lelke, kedve is
elindulna felfelé.
PÜNKÖSD
Pünkösd napján egy egész napos kirándulásra szoktunk menni az iskolásokkal,
családokkal együtt az erdőbe. Pünkösd napján körjátékozunk, rózsavízben
mosakodunk, majd pünkösdi királyokká válunk.
JÁNOS IDŐSZAK, NYÁRZÁRÓ
A János időszak az óvodai nyárünnepben csúcsosodik ki, tarka virágkoszorú kerül
a fejünkre – és megkezdődhet a felszabadult játék. A szülők már elvarázsolták az
udvart: különféle játékterepeket hoztak létre, ahol kipróbálhatjuk ügyességünket.
Cseresznyét horgászunk, tüzet ugrunk, táncolunk, énekelünk, belefeledkezünk a
nyárba.